Auditórium

Smiló Dávidnak már egyetemistaként is egyedi és markáns véleménye volt az építészetről, amit előbb saját blogján, majd különböző újságok szerzőjeként fogalmazott meg. Építészhallgatóként alapítója és éveken át egyik műsorvezető-szerkesztője volt a Heti beton rádióműsornak, az Építész Szakkollégium tagjaként pedig szervezett konferenciát, beszélgetéssorozatot, alkotóhetet és tábort. Egyből az egyet...

Az Auditorium elmúlt két adásában azt vizsgáltuk, mit tehet egy építész a fenntarthatóbb településekért, és közben a világvárosoktól eljutottunk a legkisebb, elnéptelenedő magyar falvakig. Most megint egy új nézőpontot, sőt egy új szakmát hozunk be a képbe. Tihanyi Dominikával utcákat, tereket, parkokat és úgy általában közterületeket veszünk szemügyre. Ha valaki azt hiszi, hogy a fenntartható táj...

Az Auditorium előző adásában a nagyvárosok legfőbb problémájáról esett szó Erő Zoltánnal, amellyel Budapest is küzd. Ez a szétterülés, amelynek során nem csak a termőföld és a természetes élőhelyek csökkenése jelent problémát. A metropoliszoknak már lassan lehetetlen feladat a közlekedés, a közművek és a közszolgáltatások fenntartása egy ilyen kiterjedt területen.  De hogyan jelenik meg mindez a m...

Hogy hol tanulmányozhatjuk a legtöbbféle építészeti irányzatot és beépítési módot? Természetesen egy nagyvárosban. Hát a legtöbbféle ökológiai problémát? Természetesen azt is egy nagyvárosban. Nem véletlen, hogy az Auditórium második évadát hazánk legnagyobb városával, Budapesttel kezdjük. Már csak azért is, mert az itt megoldásra váró környezetvédelmi kérdések a legtöbb magyar nagyvárosban felbuk...

Folytatódik a Magyar Építőművészek Szövetségének a podcastja: az Auditóriumban idén tavasszal öt adáson keresztül arról beszélgettünk építészekkel, hogy miért is fontos megtartani egy régi épületet, ahelyett, hogy lebontanánk és egy újat építenénk a helyére. Röviden: mit is jelent a fenntartható építészet? A téma, és a műsorvezető: Zubreczki Dávid, ősszel sem változott, csak épp hátra lépünk egyet...

"Minden építés továbbépítés, mindig valamit folytatni kell." Mekkora aranytartalék van a kiürített, üresen álló épületekben? Hogy lehet ezeket újra élővé, befogadhatóvá tenni? Hogyan lehet a nem-helyek láncolatát hellyé értelmezni újra? Hogy lehet a romkocsmát áttenni jazzbe? Egy hajdani ipartelepből a világ egyik legismertebb építészirodája reprezentatív rendezényközpontot csinál. Egy hatvanas év...

Budapest lakosságának közel harmada lakótelepen él: valamit kell kezdeni ezekkel az épületekkel, valahogyan élhetővé kell őket varázsolni. A panelhez szolgáltatás is tartozik: a lakótelephez épített panelovik egy kaptafára készültek, és mára már sok szempontból el is avultak ezek a szűk terek. Nagy Csaba országos ismertségre tett szert az óriás formabedobóra hasonlító Meséskert ovi tervezésével, e...

"Míg fiatal az ember, mindig újat akar építeni zöld mezőbe, új házakat. Most már nagyon jó ilyen régi környezetben gondolkodni." Csillag Katalin még ismerhette személyesen is a MOME épületét tervező Farkasdy Zoltánt, a "tanár urat", családilag is kötődött az épülethez lánya és férje miatt. Részben ezért volt különleges feladat számára a campus újratervezése. Másrészt ez lett munkásságának egyik le...

Egy egészen kicsi és egyszerű építmény, egy hegytetőn álló kőtorony, mely szinte csak négy falból állt. Ez volt a Galya-kilátó, amíg Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron újra nem gondolta: néhány módosítással máris egy olyan kilátó lett belőle, amit nemcsak a közönség imád, de a szakma is elismer.  Kovács Csaba gondolkodásában központi szerepe van a talált tárgy fogalmának, így a Galya-kilátó rekonstru...

Az Andrássy úti Operaház Ybl Miklós főműve. Építésekor Ferenc József kikötötte, hogy nem lehet nagyobb, mint a bécsi Opera, megnyitóján a legenda szerint annyit mondott:  „valóban nem lett nagyobb, de azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”. Az egyetlen 19. századi Operaház Európában, ami szinte eredeti állapotában maradt fenn, de a 20. század ezzel az épülettel is alaposan elbánt.  Zobok...