A város másik oldalán

A július 1-3-ig tartó Építészfesztivál alkalmából az eseménynek idén otthont adó Dunaújvárosról - születési nevén Sztálinvárosról - beszélgettünk Végh Árpád építészettörténésszel, aki nem csak kutatja a város történetét, de Ákossal együtt az Acélvárosban is nőtt fel. Az adásban megemlékezünk a város szélesebb körben kevéssé ismert tervezőjéről, Weiner Tiborról, akinek fordulatos életútja a budapes...

Vendégünk Zubreczki Dávid, „építészeti mesemondó”, az Urbanista blog volt szerkesztője és a régi Index volt munkatársa, az Auditórium podcast szerkesztője. Miről írta David az első kritikáját? Urbanista volt-e az urbanista blog? Mi fán terem az organikus építészet és vannak-e “jó” építészeti stílusok? Meddig hivatkozhat magára valaki a „laikus közönség” szemeként és hangjaként, és mikortól válik ó...

Vajon feldarabolja-e a Kormány az újabb kétharmad után Budapestet? Matolcsy György jegybankelnök és a NER legönjáróbb hobbiurbanistája “törtenelmi igazságtételként” visszacsinálná az 1950-ben végrehajtott városbővítést, egy “egészségesebb méretre” szabva a fővárost. Végigbeszéljük, történetileg hogyan ingadozott a Budapest-tudat az “ország szíve” és a “vízfej” toposzai között, hogy tényleg elszívt...

A modern közintézmények és épületeik életterünk szimbolikus és infrastrukturális pillérei. Van, aki azt állítja, hogy a közszféra halála elérkezett, az építészetnek nem része már a középületek tervezése. Ugyanakkor ezek az épületek reprezentálják békeidőben a működő államot, háborúban pedig a válság és nemzeti tragédia szimbólumaivá válnak. Hol húzódik meg a köz- és magántér határa, milyen példáka...

"A magyar fogyasztói piac legszűkebb keresztmetszete kétségtelenül a lakás. Ma lakáshoz jutni vagy szociális kritériumok alapján lehet -- igen nehezen, s a teljesítménynövelésre egyáltalán vagy csak alig ösztönző feltételek között --, vagy pedig olyan kemény piaci feltételekkel kell szembenéznie az építtetőnek, illetve vásárlónak, amelyek széles rétegek (különösen fiatalok) számára eleve reménytel...

Visszatérünk! Az új epizódban Budapest főpolgármesterét faggattuk a város jelenéről és jövőjéről. Lehetséges-e a status quo megtörése és egy markánsan balos-zöld városvízió politikai megvalósítása? Milyen mozgástere lehet a progresszív várospolitikának egy eljövendő konzervatív-liberális MZP-kormány alatt? Egyáltalán hol van a Városháza és miért beszélünk ennyit róla immmár egy évszázada? Milyen v...

Híreink következnek! A MÉD és Moholy-Nagy díjátadó, egy tüntetés mellett beszégetünk röviden arról, hogy mi az értelme az építészetelméletnek, miért fontos a fikció és a tervezés az építészettörténetben, de arról is, hogy az emlékezetpolitika fogalma (és annak különböző értelmezései) hogyan járulnak hozzá a tér történelmi megértéséhez. Megnéztük az Osztapenkó maradhat? illetve a FUGA Lakhatás című...

A lakhatással, mint történelmi és aktuális problémával foglalkozó sorozatunk első részében a lakótelepeknek a városépítészeti modernitásban betöltött szerepéről, a panelházak nyers őszinteségéről, és a lakóparkos ingatlanfejlesztések városellenes bűneiről is beszélgetünk, illetve elsiratjuk a karácsonyt. Az epizódban a következő szövegekre hivatkozunk: Szelényi Iván, Konrád György: Az új lakótelep...

Harmadik adásunk témája egy sorozat első eleme. Abból inspirálódott, hogy több, mint tíz év után a sajtó kikiáltotta a bulinegyed halálát. De ki tud-e halni a (bel)városból a szórakozás? És fordítva: tud-e a városépítés és városvezetés felülről szervezni bulinegyedeket? Ezeknek a kérdéseknek a jelen- és múltidejű relevanciáját járjuk körül. Ebben a részben elkezdünk egy többrészes beszélgetést arr...

A rendszerváltásra gyakran úgy gondolunk, mint a történelem egy kezdési és lezáruló ponttal rendelkező pillanatára. De mit jelentett és jelent ma is a politikai, kulturális, gazdasági rendszerváltás a főváros számára? Milyen eszmények éltek és élnek ma is a liberális Budapest gondolatával kapcsolatban? Második epizódunkban az 1989 utáni fővárosban lezajlott folyamatokat elemezzük. Demszky Gábor sz...

A VÁROS MÁSIK OLDALÁN - David Harvey antropológus és geográfus szerint a “városhoz való jog” valójában azt jelenti, hogy jogunk van a saját magunk életén változtatni a város megváltoztatásán keresztül. De mit értünk egyáltalán “a város” fogalma alatt, a rögzült retorikai alakzatokon túl van-e még létjogosultsága hagyományos értelemben vett városi társadalomról, politikáról, kultúráról beszélni a k...