Glossza

Kik azok a hantik és manysik, és hogyan lehetnek ők a legközelebbi nyelvrokonaink? Mi rejtőzött Schmidt Éva több mint 30 év alatt felhalmozott tudományos hagyatékban, amely 20 évig zár alatt volt? Miért különösen fontos feldolgozni ezt az anyagot és milyen nehézségekkel szembesültek a kutatók? A Glossza vendégei Csepregi Márta, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont  Történeti Nyelvészeti és Uralisz...

Hogyan törtek be a magyar nagyvállalatok az albán piacra a 2000-es években? A Nyugat-Balkán kulturálisan, etnikailag és vallásilag sokszínű világában mire van szükség a gazdasági érvényesüléshez? Hogyan jelenik meg a közös magyar–balkáni történelmi múlt a mai gazdasági és vállalati kapcsolatokban? Számít-e ma az üzleti világban a helyi történelem, kultúra és kollektív emlékezet ismerete? Hogyan és...

Hogyan találkoznak a történeti források és a régészeti leletek a tatárjárás feltárásakor? Miért vonultak ki a tatárok Magyarországról? Hol zajlott pontosan a nagy muhi csata és vajon hol kanyargott a Sajó a 13. században?  A Glossza vendégei Nagy Balázs történész, az ELTE Középkori Történeti Tanszék tanszékvezetője, valamint Laszlovszky József régész, a CEU Medieval Studies Tanszék professzora, a...

Hogyan jött létre a középkori Bosznia és mit „kerestek” a magyar királyok Boszniában? Kik voltak a bogumilok és valóban jelen voltak Boszniában? Mit tudunk a helyi eretnekekről és az úgynevezett Boszniai Egyházról? Miért vallottak kudarcot a domonkosok és voltak sikeresek a ferencesek a katolikus térítésben? Hogyan jelent meg és terjedt el az iszlám a térségben?  A  Glossza  – Nyugat-Balkán alsoro...

Ki volt valójában Mithras? Hogyan terjedt el kultusza a Római Birodalomban, és miért éppen a katonák és kereskedők körében lett népszerű? És vajon milyen mai párhuzamai lehetnek ennek a kizárólag férfiakból álló, zárt spirituális közösségnek? Vendégeinkkel, Láng Orsolya régész-főmuzeológussal, a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeum munkatársával, valamint T. Szabó Csaba ókortörténésszel, a...

Hogyan lehet közvetíteni egy száz évvel ezelőtti vagy akár kortárs traumát? Milyen ereje van annak, amikor egy egyszerű rajz vagy alkotás önterápiaként működik? És meddig terjed a megértés és feldolgozás folyamata, amikor a trauma képekké, szavakká vagy hangokká válik, és velünk lép interakcióba? A Glossza adásának vendégei Perenyei Monika , művészettörténész, az ELTE HTK Művészettörténeti Kutatói...

Miként él Hunyadi János emléke a Balkán népeinek körében? Miért nem találunk török emlékeket Horvátországban? Miért fontos túllépni a 19. századi toposzokon Mohács emlékezete kapcsán? Mit adtak nekünk a Habsburgok? Miért érdemes horvát történelemmel foglalkozni, és miért jár ez együtt önvizsgálattal? A  Glossza  – Nyugat-Balkán alsorozatának negyedik adásában többek között ezeket a kérdéseket is j...

Kik voltak a  Magyar Tudományos Akadémia mecénásai? Mit jelentett, ha valaki adományozott az Akadémiának? Vajon milyen felajánlások érkeztek az elmúlt 200 évben? Az epizódunkban A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötetről beszélgetünk. A könyv a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves történetének egyik legfontosabb aspektusát, a mecenatúrát, illetve a tudomány és a kultúra fejlődésére gyakor...

Mi történik, ha a test egyszerre válik látványossággá és művészi kifejezőeszközzé? Hol van a helye azoknak a társulatoknak, amelyek kívül maradtak a művészettörténet fősodrán – mert nem illettek sem a kánonba, sem az intézmények világába? Hogyan él meg egymás mellett a társadalmi érzékenység és a filléres látványosság, és miként értelmezhető mindez a pszichiátria, a vizualitás és a művészet metszé...

Mi történik, ha már nem a Nyugat diktálja a trendeket? Ha a világ TikTok-on, Spotify-on vagy YouTube-on egyre inkább koreai, vagy japán tartalmakat fogyaszt, keleti zenei sztárokat követ? Vajon mi hajtja ezeket a folyamatokat: az algoritmusok, a streamingplatformok, a történelmi minták vagy tudatos piaci stratégia? Miként hogyan hat vissza mindez a helyi kultúrákra, közösségekre?  A Glossza vendég...

A tehetség önmagában ma talán nem elég. A fiatal zenészeknek nemcsak dalokat kell írniuk, hanem folyamatosan jelen kell lenniük a digitális térben, építeniük kell a közönségkapcsolatokat, megfelelni az elvárásoknak – mindezt úgy, hogy közben próbálnak önazonosak maradni. De mit jelent ma elindítani egy zenekart? Milyen kompromisszumokat követel a „láthatóság”? És mit vár el a közönség – vagy éppen...

Miként vezethet egy útépítés során feltárt 19. századi alagút egy egész térséget lázban tartó vitához? Hogyan viszonyul egymáshoz a magyar Délvidék és a szerb Vajdaság fogalma? Milyen kapcsolatban áll a tudomány, a politika és az identitásképzés a Vajdaság kapcsán? A  Glossza  – Nyugat-Balkán alsorozatának harmadik adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe a régióból származó Taká...

Hogyan befolyásolja az  életünk hosszát és minőségét az, ahogyan az öregedésre tekintünk? Milyen hatással van ránk a fiatalság kultusza, és mit jelent tudatosan készülni az időskorra? Egyáltalán miért számít az, hogy hol és milyen körülmények között öregszünk meg? Vendégeink Villányi Emőke szociális munkás, a kertterápia “úttörője”, valamint Milánkovics Kinga, aki a Tudatos Öregedés Alapítványon k...

Hogyan volt képes fennmaradni több mint 800 éven át a magyar-horvát államközösség a közép-európai történelem viharaiban? Ki volt a horvát és ki a magyar? Hogyan élednek újjá az elfeledett horvát hagyományok Magyarországon?  A  Glossza  – Nyugat-Balkán alsorozatának második adásában többek között ezeket a kérdéseket is járjuk körbe Sokcsevits Dénessel, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont ne...

A podcastok világa ma már a tudományos ismeretterjesztés egyik fontos eszköze. Különösen igaz ez a bölcsészettudományokra, amelyek gazdag témakínálatukkal és sokszínű megközelítéseikkel kiváló alapot nyújtanak tartalmas beszélgetésekhez. De vajon miért érdemes a bölcsészettudományokat podcast formában megszólaltatni? Hogyan épül fel egy tudományos igényű, mégis hallgatóbarát podcast epizód? Milyen...

Hogyan válik egy történész kutatása színházi előadás alapjává, vagy egy költő útinaplója egy 19. századi utazás kortárs tükörképévé? Hogyan tudunk toposzok mögé nézni, és megismerni Szendrey Júlia és Petőfi Sándor alakjait? Miért mozgatnak minket még napjainkban is ezek az ikonikus személyiségek, és miért érezzük szükségét, hogy újra és újra közelítsünk hozzájuk?  A Glossza vendége Gyimesi Emese ,...

Mit mesél el a gyerekkor – ha épp nincs róla egyetlen fénykép sem? Hogyan válik egy kamasz szobája személyes térből társadalmi tükörré? Lehet-e a gyerekeknek saját tere és hangja egy olyan világban, ahol még mindig a felnőttek hozzák a szabályokat? Miért fontos újra megtanulnunk együtt lenni – gyerekként, gyerekekkel, gyerekszemmel? A Child Space / Gyerekterek című nemzetközi tudományos konferenci...

Miért jár egy maréknyi magyar botanikus immár két évtizede rendszeresen Albániába? Milyen hagyományokra tekint vissza a magyar botanikai kutatás a Nyugat-Balkánon? És végül miként látják a kutatók, miként változott Albánia az elmúlt két évtizedben?  A  Glossza  – Nyugat-Balkán alsorozatának első adásában a ezeket a kérdéseket járjuk körbe Barina Zoltán botanikussal, a WWF Magyarország munkatársáva...

Valóban Magyarországon a legalacsonyabb a női kutatók aránya az EU-ban? Miért volna fontos, hogy a nemi sztereotípiák ne épüljenek be túlságosan korán a gyermekek fejébe és váljanak a mentalitásuk részévé? Hogyan segíthet a művészet – például a portréfotó – abban, hogy láthatóbbá váljanak a nők? A Glossza legújabb epizódjában a nők helyzetét tekintjük át az oktatásban és a tudományos pályákon, val...

Mennyire képesek a mai fiatalok önállóan megbirkózni a digitális kihívásokkal és veszélyekkel? Milyen szerepe van a felnőtteknek abban, hogy biztonságosabb digitális környezetet teremtsenek a gyerekek számára? Mit jelent az egészséges digitális szokások kialakítása, és vajon mennyire vagyunk valóban tudatos felhasználók a digitális világban? A Glossza legújabb adásában F. Lassú Zsuzsa , az ELTE Ta...

Miért fontos a játék a gyerekek és a felnőttek mindennapjaiban? Melyek a legnépszerűbb tradicionális népi játékok és ezek miként adaptálódtak napjaink igényeihez? A Glossza vendégei Tóth Piroska néprajzkutató,  a solymári Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, valamint Nagy Veronika muzeológus, a székesfehérvári Hetedhét Játékmúzeum szakmai vezetője. Az adás szerkesztői: Szilágyi...

Miként éltek a gyermekek a különböző történelmi évszázadokban? Milyen módszerekkel pillanthatunk be a régebbi korok gyermekeinek mindennapjaiba?  És vajon miért tekintjük egyre fontosabbnak a gyermekek életmódjának, fejlődésének és szokásainak kutatását?  Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek a Glossza vendégei Erdélyi Gabriella történészl, a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport vezet...

Mit jelent valójában a hermetikus hagyomány? Mi a különbség a hermetizmus és a hermeticizmus között? Hogyan kapcsolódik a varázslás, a mágia és az alkímia a hermetikus hagyományhoz? Történelmi személy volt-e Hermész Triszmegisztosz? És mégis miként jutunk el mindezek alapján Harry Potterhez? E kérdéskör történeti gyökereinek megértésére vállalkozik a Glossza legújabb adása. A Glossza vendégei ezút...

Miként formálódott a vadászat gazdasági, társadalmi és kulturális szerepe az évszázadok során? Hogyan alakult át a vadászat és a vadgazdálkodás szerepe Magyarországon napjainkra? És végül miként kapcsolódnak a vadászathoz az olyan típusú munka- és vadászkutyák, mint az erdélyi kopó?  A Glossza legújabb adásában ezeket a kérdéseket járjuk körbe Bödők Gergely történésszel, a Kopóvilág című oldal egy...

Hogyan határozza meg világ- és kultúrafelfogásunkat a modern természettudomány? Mire vezethető vissza a természettudomány eredményeinek felértékelődése? Milyen tudást nyújtanak a 21. században a bölcsészettudományok? Milyen tudományos együttműködések kínálkozik a természet- és bölcsészettudományok között?  A Glossza legújabb adásának vendégei a közvéleményben mára általánosan elterjedt vélekedések...