Rádiószínház - Kossuth plusz

A füredi szívhalászat ma is épp olyan, mint volt Vörösmarty. majd pedig Krúdy idejében. Az urak felveszik a szívdöglesztő és patetikus XIX. századi tekintetüket, a hölgyek pedig kivetik hálóikat könyörtelenül, úgy, ahogy azt csakis a Balatonnál lehet. Krúdy novelláját Mensáros László mondja el.

Jennyben van valami Jenny-szerűség. De csak annyira más, mint ahogy a teafajták különböznek egymástól. Végül is minden nő Jenny. A most következő Szerb Antal- novella főszemélye mégis Madelon, az eb. Papp Zoltán olvassa fel. Ó, ó…sőt ó! Angol kispolgárság!

Szégyen, ha elmegy és szégyen, ha marad. A kis cseléd, az Elíz, azaz Erzsébet, Erzsike nehéz sorsa az itt szereplő Petelei-novella témája. De gondolják-e, ez a világ elmúlt? Ilyen manapság nem történhetik meg?

A nők szeszélyesen, találomra főznek. Ahogy nincsenek híres női zeneszerzők, így nincsenek jó szakácsnők sem. A szakácsművészet a férfiaké, mondja Kosztolányi egyik novellahőse. Az oroszlánpaprikás akkor sem létezik, ha igaz a mondás: ahány ház, annyi szokás. Banner Zoltán mondja el a Szakács című novellát.

Fügedi Ákos nem alkuszik. És nem panaszkodik. Akkor sem, ha fiatal felesége halálra unja magát az itáliai nászúton. Hogy a szerző, Vértesi Arnold honnan merítette rossz tapasztalatait? Az csak az írói fantázia lehetett, hiszen ő maga a való életben boldog házasságban élt nála 22 évvel fiatalabb feleségével. Minden esetre, tanulságos történet következik.

A tengeri fürdő kizárólag tengerből és fürdőből áll. Mégis alkalmat ad egy ilyen kúra arra, hogy caracasi alkonzul váljék a Nefelejcs utcai lakosból. Kétfejű kék oroszlán, aranygombos uniformis és egy nagyon özvegy asszony a Rákosi Viktor-novella néhány lényeges elementuma, Lukács Sándor tolmácsolásában.

Egy gyönyörű-gyönyörű, borzalmas és végtelenül szomorú, igaz emlék Karinthy Frigyes tollából. A címe: Anyám. Balkai Géza mondja el a szöveget

A rossz gondolatok az ember nyikorgásai, amik a sörtől bizony elmúlnak. Kisimulnak. S akik a következő, Nagy Lajos-novellában isszák: a kalauz és a tapírnő, a panamakalapos jóképű, a dobozgyári csucsorító, és még sokan mások, hiszen oly jó ez az aranyszín hideg ital, hogy jobb, mint a friss levegő és a csillagos nyári éjszaka. Mámorodjanak Önök is!

Ki ne tudná, hogy Móricz Zsigmond Árvácska című regényének főhőse valóságos személy volt: Littkey Erzsébet, Csibe, akit az író úgy ismert meg, hogy megmentette a fiatal lányt, mikor az a Ferenc József-hídról a Dunába akart ugrani. Később lányává fogadta. Most íme, itt egy Csibe-történet, amelyet Harkányi Ödön olvas fel.

A nem-viszonyulás is viszonyulás. És a negatív is az. Az itt következő, kedves-kései Móra-írásból kiderül a szerző muzikalitás és még azon túl is sok minden, ami ma már kissé furcsán hathat a gyereknevelést és azon belül is a laisser-faire-t illetően. A szöveget Sinkovits Imre mondja el.

Világszerte tudják: Magyarország fürdői páratlan gyógyhatással bírnak testre és lélekre. Szinte kicserélődik az ember egy-egy kúra alkalmával. Néha az is megesik, hogy túl jól sikerül a terápia. Mint például Mikszáth most következő novellájában, amelyet Pécsi Sándor mondott el.

Bájos, nyáresti történet az itt következő, némi szerelemféltéssel, revolverrel, pezsegővel és pertuval fűszerezve. Ez a történet pedig sosem velünk, hanem csakis Laczkó Géza furcsanevű hőseivel esett meg.

Amikor már mindenki gramofont hallgatott, na az is jó régen volt. De volt annál is régebben a kintornás. Még régebben pedig a sípláda. És még annál is régebben számos féle-fajta zenélő doboz és szerkezet. Kosztolányi nosztalgiázik a következő írásában.

A századforduló egyik méltatlanul elfeledett írója, Bíró Lajos 1919-ben emigrált nyugatra. Hollywoodban a Paramount filmgyár forgatókönyvírójaként tevékenykedett. Európába visszatérve pedig Korda Sándor mellett a London Films Production alapítója volt. Ady Endre jóbarátja. Nagyszerű novellista, a Cárnő című drámája pedig világsiker lett. Most hallgassák meg a Gusztáv és Mici című írását!

Két múmia beszélget…Ez nem vicc, hanem Cholnoky Viktor beszél most el egyet a Néhusztán meséiből. Egy igaz történetet. Azt, amikor az apa 27 éves, a fiú pedig kilencven. Hogyan? Hallgassák meg, Harkányi Ödön és Kállai Ferenc előadásában.

A tarkakabátos a festő. A bőrkabátos a villanyszerelő. A bicskaképű a kocsis. A veresbajszú az asztalos. De a főszemély mégis csak a szövőlegény, nem másutt, mint a Japán Szövőgyárban. Abban az időben, mikor az urak pillantása olyan volt, mint az aláírás. Gelléri Andor Endre novelláját Hárai Ferenc mondja el.

Az az asszony, aki elválik az urától, olyan, mint a virágzó faág, amely letörik, leesik a földre. Nem érdemes többé felvenni. Ezt gondolja Baracs Imre. Meg hogy még mit gondol, azt megtudhatják a következő Gárdonyi-novellából, melynek címe: A bor.

A színház egyik alaptörvénye: ha a színpadon előkerül egy fegyver, azt előbb-utóbb el is sütik. Nincsen ez másként a novellisztikában sem. Most hallgassák meg Ambrus Zoltán Parabellum című írását, SimonGyörgy felolvasásában.

Világszínvonalú író, úttörő pszichiáter-orvos, paranoiával és drogokkal küzdő feleséggyilkos, Kosztolányi Dezső unokatestvére, a zseniális szörnyeteg: Csáth Géza. A lélekábrázolás nagymestere a következő novella szerzője. Az írás címe: Jolán. Elmondja: Lőte Attila

Kevesebben ismerik Ady Endre novelláit, mint verseit. Méltatlanul, mondhatni. Hiszen a lírájából jól ismert látomásossága, szimbolikája prózáját is ugyanolyan erővel hatja át. A három férj, az érzelmi élet változásai, a most következő novellának is alapmotívumai. Hallgassák meg a Johanna három férje című Ady-írást!

Ave Caesar, morituri te salutant- Üdvözlégy, Cézár, a halálba indulók köszöntenek. Ezekkel a szavakkal léptek egykor a gladiátorok az arénába. Ez a borzongatóan és csodálatosan baljós mondat világszerte megihlette az írókat később. Emlékezhetnek, például Agatha Christie egyik regénye végén mondják Miss Marple-nek, aki nem tudott latinul…Nem úgy Balázs Béla. Most hallgassák meg, ő hogyan értette. Í...

Egykor úgy vélték, ő a magyar Zola. Bár naturalizmus csodálatosan áradó meseszövéssel párosul. Személyisége és megjelenése is feltűnő volt korában, a századfordulón. Harcias volt és szellemes. Ötletekkel teli, a társaságok lelke, az irodalmi divatot is ő diktálta. A legelső magyar filmeket szintén az ő műveiből készítették olyan rendezők mint Kertész Mihály vagy Keleti Márton. s hogy ki is ő? Bród...

A színház egyik alaptörvénye: ha a színpadon előkerül egy fegyver, azt előbb-utóbb el is sütik. Nincsen ez másként a novellisztikában sem. Most hallgassák meg Ambrus Zoltán Parabellum című írását, SimonGyörgy felolvasásában.

Hogy mit szól ehhez a szép időhöz Gyula bácsi, vagy hogy az aviatikusokhoz mit szól Gyula bácsi, vagy az ellenzéki pártokhoz….mindent megtudhatnak azonnal. Gyula bácsi…Gyula bácsi….

Esti és Elinger Kosztolányi örökzöld Esti Kornél- novelláinak egyike. Víziszonyosok nyugalmát megzavarhatja ugyan, de mindenki másnak csiklandozó, idegborzoló és nagy élvezetet nyújtó alkotás ez. A Glasgow tetőtornácán találkozzanak most az esti Kosztolányival!