Kék Bolygó - Áder János podcastja

Lencse és malac – Magyarországon leginkább ezek az Újév fogásai. Más országban viszont halat is esznek, mondván: a következő esztendőben így „beúszik a szerencsénk”. Széll Tamás séf az ünnepi podcastban elárulja miként készíti az újévi menüt. De megtudhatják azt is, hogy a 2 Michelin-csillagos étterem tulajdonosa és Áder János melyik halászlére esküszik és hogyan készítik, illetve hogy a bor és az...

Egyetem a sivatagban 30 diákkal, internet nélkül, csak könyvekkel, a diákok pedig önellátóak – mindez az Egyesült Államokban. Az itt tanulók a kurzus elvégzése után a legkiválóbb koponyák lesznek – mondta a helyszínről hazaérkezve a Nonkonform című könyv szerzője. Miközben a Föld lélekszáma nemrégiben átlépte a 8 milliárdot, Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója szerint 2040 és 2060 közö...

Az utolsó jégkorszak utáni intenzív felmelegedéshez képest jelenleg százszor intenzívebb hatásnak vannak kitéve a fák. A Soproni Egyetemen speciális módszerekkel vizsgálják, milyen fákat érdemes telepíteni ahhoz, hogy akár a következő száz év klímáját is kibírják. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója arról is beszél, hogy Magyarországon szaporítóanyag központot is létre le...

A klímaváltozás a talaj, a termőföld romlásához is vezet. Valamikor a világon erdőt is irtanak, hogy termőföld legyen a helyén, de aztán nem tudják helyesen tartani. A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának egyetemi tanára szerint szemléletváltozásra van szükség a gazdák részéről. Dobos Endre, aki egyúttal a Magyar Talajtani Társaság elnöke is, azt tanácsolja, „termelni kell a gyökeret”, n...

A magyar háztartások 60 százaléka gázfüggő. Ezért a gáz, illetve a nukleáris energia nélkülözhetetlen lesz a következő évtizedekben is – mondja a podcastban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal fenntartható fejlődés főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy az időjárásfüggőekhez pedig tárolók kialakítása szükséges. Az elmúlt időszakban ugyanis például az úgynevezett házi naperőművek nö...

Júliusban annyira alacsony volt a vízállás a Tiszán, hogy Szolnoknál kilátszódtak a korábbi átkelő több száz éves maradványai. Ebben az esztendőben megdőlt a negatív vízállási rekord is, mínusz 281 centiméterre süllyedt a vízszint. Felszín alatti vízmegtartásról, csongrádi vízlépcsőről, tárózóról és a hódok „munkájáról” is beszél Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója és...

Meghaladta az ezermilliárd forintot annak a kárnak a mértéke, amely a magyar mezőgazdaságban keletkezett az idei rendkívüli aszály miatt. Bár az elmúlt időszak csapadékos volt, és némi javulás tapasztalható, de ideális esetben 2022 végéig az idei mennyiség duplájára lenne még szükség. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a podcastban elmondta, hogy ötmillió tonna kukorica és kétmillió tonna búza...

Történelmi aszály sújtja Magyarországot. Ilyenre nem volt példa a XX. század eleje óta, amikor elkezdték hivatalosan jegyezni az adatokat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat két munkatársa szerint egy hosszú vízhiányos időszak következménye volt idén nyáron a rendkívüli szárazság. A podcastból megtudhatják azt is, hogy ilyen helyzetben egy hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék sem jelent gyó...

Nagyon komoly károkat okozott az aszály az elmúlt évek erdőtelepítéseiben – mondta az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára. A beszélgetés nagy része a kormány úgynevezett erdőrendeletéről szól, melyet erőteljes „hangzavar” kísért az elmúlt időszakban. Mi lesz a védett területeken lévő fákkal, miért kerültek bele a rendeletbe a vitatott részek? Zambó Péter egyebek mellett...

A háború árnyékában minden eddiginél nagyobb környezeti, hulladékterhelés éri Kárpátalját, ami a Tisza szennyezését is fokozza. A félig ukrán, félig magyar filmes a korábbi beszélgetést folytatva ezúttal arról is beszél, hogy miként élte meg a hétköznapi világtól való elvonulását a folyó mentén. Ljasuk Dimitrytől megtudhatják, hogy a Tisza-tóban több, mint 55 féle halfajta él, és több, mint 200 fé...

Az ember, a globális vállalatok és az állam a felelős a folyók szennyezéséért – vallja Ljasuk Dimitry. A félig ukrán, félig magyar filmes és aktivista a Tisza nevében című dokumentumfilmjével tavaly megnyerte a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány szakmai fődíját. A problémáról és a lehetséges megoldásokról is szó esik a beszélgetésben...

Ugye, mindenki sok gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt idén nyáron (és egész évben)? Magyarországon az élelmiszerek egyharmada a méhek beporzása okán kerül az asztalra. Azonban például Kínában már emberi beavatkozásra van szükség ehhez, Kaliforniában pedig méhészeteket fizetnek azért, hogy beporzókat „szállítsanak”. A méhek rövid életéről, a magyar mézről, annak minőségéről és jövőjéről is szól a bes...

A minap döntött arról a kormány, hogy igyekeznek gondoskodni a Mátrai Erőmű jelenleg nem működő erőműinek beindításáról. Három gázturbinás erőművet is építenének a következő két-három évben és Paks I. üzemidő hosszabbítását is kezdeményezi a kabinet. Hogyan lehet az ellátás biztonságát fenntartani úgy, hogy közben nem feledkezünk meg a megújuló energiaforrások arányának növeléséről sem. A Hárfás Z...

Az Európai Unió ez év elején fenntartható energiaforrásként ismerte el az atomenergiát is. Miközben Németország az erőműveinek lekapcsolásáról döntött, a régi-új francia vezetés még több atomerőmű építéséről határozott, ezzel kisegítve szomszédjukat is. Beszélgetés Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértővel arról, hogy az atomenergia miként egészíti ki a megújuló forrásokat.

Kütyü vagy okoseszköz? Tudatosan használjuk, vagy függünk tőle? Személyre szabjuk, vagy személytelenre szabnak bennünket általa? Ezernyi a kérdés a 21. század információs mókuskerekében… Áder János ismét Pál Feri atyával igyekszik megfejteni a szellemi környezetszennyezés hátterét.

Pál Ferenc katolikus pap, mentálhigiénés szakember már 2012-ben nyári tábort szervezett a teremtett világ megóvásáért viselt felelősségünkről. Akkor még kevesen foglalkoztak klímaszorongással, a tudományos világ szándékos vakságával vagy éppen a sokszor lusta emberi lélek “huncutkodásaival”. Izgalmas beszélgetés Pál Feri atyával.

Hogyan függ össze a 6. kihalási hullám a pusztuló méhekkel és a levert fecskefészkekkel? Hogyan beszélgetnek a fák és miért van szükségük a növényeknek túlélési stratégiára? A Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja alkalmából Áder János Czippán Katalinnal, fenntarthatóságot szolgáló oktatási és kommunikációs szakértővel beszélget.

A víz három drámája és annak társadalmi következményei, na és hogy mit tehet ma egy tinédzser a fenntartható jövő érdekében. Rendhagyó podcast egy rendhagyó tanóráról. Ezúttal a komáromi Selye János Gimnáziumból jelentkezünk.

A Velencei-tó után a Fertő tó jövője a téma: Kárpáti Béla a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója részletes beszámolót ad a tó partjára tervezett beruházásról, aminek kapcsán sokan vészharangot kongattak.

A Velencei-tavat átlag száz évente a kiszáradás veszélye fenyegette, szinte teljesen eltűnt a víz a medréből - mint ahogy ez a közelmúltban is megtörtént. Mi az oka ennek a riasztó jelenségnek? Van-e megoldás? Beszélgetés Reich Gyulával, az OVF Tudományos Tanácsának titkárával, a Velencei-tóról készített tanulmány szerkesztőjével.

Világszerte másodpercenként húszezer PET palackot gyártanak. Ennek egy jelentős része, a folyókon keresztül a tengerekben, óceánokban végzi. Hankó Gergellyel, a PET kupa egyik szervezőjével a tiszai „tranzitútról”, a közös feladatokról és az ukrajnai háború egy eddig keveset említett, újabb tragédiájáról beszélgetünk.

Az éghajlatváltozás hazánkat is szárazabbá és melegebbé teszi, ami – különösen a Homokhátság esetében - szélsőséges vízállapotok kialakulásához vezet. Hogyan menthető meg a Duna-Tisza köze? Milyen megoldásokkal lehet megállítani az elsivatagosodást? A Kék Bolygó podcast, Láng Istvánnal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjével keresi a válaszokat.

A sikeres üzleti megoldások hozzájárulnak a fenntarthatósághoz, ugyanakkor a fenntarthatósági irányelvek figyelembevétele nélkül napjainkban már nem lehet sikereket elérni. Beszélgetés Csepreghy Nándorral, a Kék Bolygó Alapítvány igazgatójával a zöld vállalkozásfejlesztésről.

Áder János és Joó István kormánybiztos értékeli a fenntarthatósági világtalálkozót és expót.

Az új esztendő elején két epizód erejéig a podcast is visszatekint a 2021-es évre. Felidézzük a Planet 2021 kapcsán készített beszélgetések legemlékezetesebb gondolatait.