Sokolébresztő [Tilos Rádió podcast]

Szót ejtünk potenciális marsi életnyomok szenzációs felfedezéséről, amit a Perseverence marsjáró tett a minap a vörös bolygón. Utána pedig Dr. Mátyás Bencével beszélgetünk, aki a Genesis űripari startup vezetője. Bencéék egy kísérleti teherűrhaj&o...

Témánk a múlt héten startolt GRBBeta asztrofizikai kisműhold, amelynek kifejlesztésében állandó szakértőink, Pál András és Werner Norbert vezető szerepet vállaltak. A Sokolébresztő hivatalos Második Kedvenc Műholdját ráadásul az ESA vadonatúj Ariane-6 rakét&aa...

Témánk ezúttal a sokéves késéssel végre első emberes útjára indult új amerikai űrhajó, a Boeing Starliner, és annak viszontagságosra sikeredő, igencsak meghosszabbított kétszemélyes küldetése. Miért szivárog a hélium, és veszélyben vannak-e...

A Sokolébresztő vendége Dr. Bodó Zsófia Münchenből, aki a munkájáról, az európai globális műholdas helymeghatározó-rendszerről, a Galileóról mesél nagyon érdekeseket. Hogyan lehet műholdak segítségével centiméteres pontossággal megállapítani...

Visszatérő vendégünkkel, Szentpéteri Lászlóval szokásunkhoz híven Ázsiára tekintünk, ezúttal a Hold kapcsán. Mit művel a Csang'e-6 űrszonda a Hold túlsó oldalán? Hogyan halad a kínaiak Nemzetközi Holdbázis-projektje? S vajon mikor lesznek indiai, japán és k&i...

Témánk a kilencven évesen űrugrást végrehajtó Edward Dwight, akit már a hatvanas években majdnem kiválogattak a világ első fekete űrhajósának, mégis csak most jutott föl. Sok érdekes témakört érintünk: az afro-amerikai űrhajósok és űrkutatók tört&...

Témánk az elmúlt napok-hetek élénkülő naptevékenysége, geomágneses viharai, illetve a mostanában hazánkból is észlelhető sarki fényjelenségek. Vendégünk a téma szakértője Barta Veronika, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet...

Ezúttal az a kérdés kerül terítékre, hogy mikor jut végre ember a Marsra, vagy legalább mikor hoz haza egy-két kődarabot a vörös bolygóról egy űrszonda? Van-e reális esélyünk arra, hogy megtaláljuk a marsi élet esetleges nyomait a következő egy-két évtizedben? S...

Ezúttal állandó szakértőnk, Pál András tette tiszteletét az adásban, s beszámolt a kedvenc műholdunkkal, a GRBAlphával kapcsolatos legfrissebb fejleményekről (például hogy immár Sokolébresztő-reklámot is sugároz). Továbbá a világ legkisebb asztrofizikai műhold...

Témánk ezúttal az alig két hete elhunyt legendás űrhajós, a világ leggyorsabb embere, a Holdra szállás főpróbálója, az első és utolsó szovjet-amerikai űrrandevú egyik parancsnoka, a feledhetetlen Thomas P. Stafford.

Témánk ezúttal a hatvanas évek szovjet és amerikai holdszondái, amelyek először hajtottak végre sima leszállásokat egy másik égitesten. Hogyan sikerülhetett mindez a korabeli technológiával, ha láthatóan manapság sem kis problémát okoz a világ űrmérn...

Vendégünk Orha Zoltán, témánk pedig igencsak "időszerű": maga az Idő. Hogyan alakult ki a tudomány időfogalma, s milyen praktikus problémákkal szembesültek ennek során a tudósok a szökőévek bevezetésétől a relativitáselmélet paradoxonjaiig? S végül: mi ad irányt az id...

Vendégünk Bérczi Szaniszló, aki harminc évvel ezelőtt hozott haza a NASA-tól az Apollo-programban gyűjtött kölcsön-holdkőzetmintákat. Érkezésükkel megkezdődött a magyar holdkőzet-kutatás, s megalakult a Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, amely azóta sok felfedezést tett, még potenciális életnyomokat is találtak marsi kőzetekben.

Témánk egy 1985-ös űrrepülés, amelynek során az egyik űrhajós megfenyegette a földi irányítást: ha nem hagyják, hogy megjavítsa bedölglött kísérletét, ő vissza sem jön. Ezt csak egyféleképpen tudta volna garantálni, a levegő kiengedésével, ami persze a teljes személyzet azonnali halálát is jelentette volna. Megvizsgáltuk a rendkívüli történet hátterét, előzményeit és következményeit, illetve üzene...

Ezúttal egy nem mindennapi, középiskolásoknak való diákverseny, a CanSat Hungary a témánk, amelyben tizenéves lányok és fiúk szerezhetnek közvetlen tapasztalatot "majdnem-űreszközök" tervezésében és építésében, amelyek aztán kisméretű rakétákon valóban felröppennek.  Mikrofonvégre kaptuk Arnócz Istvánt, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkárát, "Webb-fejlesztő" barátunkat Detre Örs Hunort, aki...

2024-es első adásunk vendége Szentpéteri László, az Űrvilág alapító-főszerkesztője, témánk pedig a kelet-ázsiai űrfejlemények, elsősorban a mostanában sikert sikerre halmozó indiai űrprogramokra fókuszálva. A világ legnagyobb népességű országa a közelmúltban űrszondát küldött a Hold felszínére, a Nap vizsgálatára, sikerrel halad az önálló személyzetes űrhajók kifejlesztése felé is, s a közeljövő v...

Eklektikus ünnepi adásunkban, melyet hallgatói kérdések ihlettek, szót ejtünk a húsz éve kudarcot vallott legutóbbi életkereső Mars-szondáról, az Európai Űrügynökség történetéről és felcsendül az első hangszeres zene is, amit ember játszott a világűrben: a Jingle Bells egy német szájharmonikán előadva, Wally Schirra ihletett 1965-ös tolmácsolásában. S azt is megtudhatjuk, hogy van-e a Holdon Mikul...

Témáink ezúttal a SETI-nek, vagyis a földönkívüli intelligencia keresésének története és trendjei. Erről Almár Iván csillagász-űrkutatóval beszélgetünk, aki szinte a kezdetektől "testközelből" átélte, sőt alakította a SETI fejlődését.

Ismét egy, a közelmúltban elhunyt legendás űrhajósra emlékezünk, ezúttal Thomas Ken Mattinglyre, aki majdnem a viszontagságos Apollo-13 küldetésen repült, de az űrorvosok az utolsó napokban kitették őt a személyzetből, így aztán végül a sikeres Apollo-16-on látogathatta meg a Hold térségét. Utána pedig a space shuttle program hőskorának igazi alapemberévé vált.

Adásunkban a múlt héten elhunyt legendás Apollo-űrhajós, Frank Borman életéről és munkásságáról emlékezünk meg. Az emberről, aki ötéves kora óta szinte semmi mást nem akart csak repülni, de akinek mégis mindig a kötelesség volt az első. Az űrhajósról, aki elsőként bizonyította be, hogy lehetséges két hétig élni az űrben, aki először pillanthatta meg társaival a Hold túlsó oldalát, és aki végül meg...

Témánk ezúttal a biomimetika, vagyis az a tervezési módszer, amelyben növényektől és állatoktól lesnek el műszaki megoldásokat a mérnökök és a kutatók. Szó esik többek között gekkótalpakat utánzó ragszalagról az űrálloműson, juharmag-szárnyprofilokról marsi drónokon, illetve bolygófelszíneken araszoló gépkígyókról is.

Ezúttal olyan hazai szakembereket szólaltattunk meg, akik fontos részt vállaltak az ESA feledhetetlen Rosetta-programjában, minden idők egyik legbonyolultabb űrszondás küldetésében, amely 2014-ben elsőként hajtott végre pályára állást egy üstökösmag körül, és leszállást annak felszínére. Horváth István és Pálos Zoltán eredeti projekt-résztvevők elmesélték a Csurjumov-Geraszimenko üstökös megközelí...

Az adásban elhangzik szinkronizált interjúnk Avi Loeb professzorral a Harvard Egyetemről, aki nyáron expedíciót vezetett a Csendes-óceánra, hogy begyűjtse az első bizonyítottan Naprendszeren kívüli eredetű meteorhullás apró repeszdarabjait. Mi több, a tengeraljzaton talált kozmikus gömböcskékről még azt sem tartja kizártnak, hogy mesterséges eredetűek.

Ezúttal az elmúlt közel egy évben felgyülemlett, emailben érkezett hallgatói kérdések megválaszolásának veselkedünk neki, rendkívül érdekes felvetésekkel a a gravitációs hullámoktól át a az idő irányának problémáján át a távoli jövő földlakóinak küldött üzenetekig.

Témánk ezúttal a meteorológiai klímakutató műholdak törénete és munkássága, illetve a velük szoros kapcsolatban álló Nap-megfigyelő űreszközök, melyek együtt szolgáltatnak felbecsülhetetlen (életmentő) adatokat a Nap-Föld kapcsolatok megértéséhez.